Lassan eltelik egy év….
Hogy nem vagy, hogy nem hívsz, hogy nem vagy velem.
Mégis néha megállok, és könny szökik a szememben. Valami belül elszakadt. Már nem úgy működik, mint előtte. Mint előtted.
Megváltozott minden a HIT is. Már semmisem annyira tiszta, annyira igaz és annyira egyszerű. Nehéz maradt a lelkem. Tele kimondatlan szavakkal, mondatokkal. Nem hittem benne, hogy egy életre szól, és nem hittem benne, hogy ennyire megmarad, és ennyire hosszan fáj majd.
Vajon elmúlik egyszer.
Örülök hogy rendeződni látszik az életed, hogy kész a ház és boldog vagy.
Tényleg örülök.
Jó lenne néha megölelni, és azt mondani tudod…”Mint medrét a folyó” egy fél életen át.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.